Elidyr és a törpék

Ma jöttek először az elsősök könyvtári órára. Egy "beavatási szertartással " kezdtünk, amelynek a végére könyvtári tagok lettek a legifjabb csatások. Megígérték, hogy a könyvekre mindig vigyáznak, és pontosan hozzák visszaazokat. Ígéretük megpecsételésére szerencsekavicsot kaptak, melyeket a könyvtündér festett nekik az éjszaka.

Majd születésnapot ünnepeltünk - Benedek Elekét- és a Népmese Napját. Holnap lesz 151 éve, hogy Kisbaconban megszületett a nagy erdélyi meseíró, lapszerkesztő.

Az első bések tanítója, Ignácz Hajni néni, járt is Elek apó szülőfalujába, és mesélt a kicsiknek arról, hogyan élt és dolgozott ott az író.

Mesével köszöntöttük az ünnepeltet. Mivel a magyar népmesekincset jól ismerte,
most egy walesi mesével leptük meg. Gyermekkorom kedvenc kötete volt a mára közel ötven éves könyv - A világjáró királyfi - amit sokat forgattam annak idején.



 A mese tanulságait a gyerekek megértették:

Sosem áruld el a jótevőid.
Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó.
A jó elnyeri jutalmát, a gonosz megbűnhődik.
A tudásért keményen meg kell dolgozni.
Ezt állapítottuk meg Elidyr történetéből. Megismerkedtünk a törpék világával is, és mire a végére értünk, épp kicsengettek.

Jó volt együtt.

Ma 51 könyvtárlátogatóval és 33 dokumentum használatával zárom a napot.