Egy magáncég a gyerekek vizuális kultúrájának fejlesztéséért.
Mindig is szerettem a kézműves tárgyakat és csodáltam azokat a kollégákat, akik azon túl, hogy maguk is szemet gyönyörködtető munkákat adnak ki a kezükből, még a gyerekeknek is képesek átadni ezt a tudást.
Sok olyan diák juthat ezáltal sikerélményhez az iskolában, akik az elméleti tantárgyakban kevésbé eredményesek, de manuális tevékenységekben ügyesek, sőt kifejezetten kreatívak. Némelyeknél a pályaválasztáshoz is segítséget ad, ha tehetsége felismeréséhez és kibontakoztatásához terepet és segítőt kap az iskolában.
Nekem ennyi adatott –a csodálat – de sem merszem, sem tehetségem, sem lehetőségem nem volt ennél többre, de egyszer valami történt. Ennek lassan már négy éve.
Akkor egy kedves kolléganőm meginvitált egy olyan programra, ahol pedagógusoknak adtak lehetőséget különböző kézműves technikák kipróbálásához, szakemberek segítségével, a rendező cég által biztosított anyagokból. Ráadásul kedves vendéglátás mellett – süti, üdítők – történt mindez. Tűnemezelés, linómetszés, aranyozás, üvegfestés és egyéb technikákkal ismerkedhettünk akkor négyen az iskolából.
Aznap a „mozdony füstje megcsapott” és azóta szenvedélyes és egyre ügyesedő barkácsoló lett belőlem, és már én is képes vagyok átadni tudásom a gyerekeknek. Így dupla az öröm.
Persze, nem ilyen egyszerű az eset, nem az alatt a néhány óra alatt fejlődtem ekkorát. Azon az őszi napon kiderült, hogy ez a cég lehetőséget ad a budapesti iskoláknak arra, hogy havonta egy alkalommal két pedagógust küldjenek egy kétórás ingyenes (az alapanyagokat is térítésmentesen kapjuk) kézműves tanfolyamra, és ezeken túl ősszel és tavasszal újabb nyílt napokon várnak minket a Maglódi úton a raktáráruházban. Igyekszem mindig jelen lenni.
A kerületből is több óvoda és iskola veszi igénybe ezt a lehetőséget. Kiszámoltam, hogy az eltelt évek alatt közel hetven órát képezhettem így magam a cég jóvoltából tandíj és anyagköltség nélkül, és nagyon hasznosan. Ez szinte példátlan Magyarországon és Budapesten, legalább is tudomásom szerint az. Ezen túlmenően még az iskolai kézműves tevékenységek anyagbeszerzéséhez további kedvezményt kapnak az intézmények. Lehet, hogy üzletpolitikai megfontolásból ez jó – ehhez nem értek –, mások mégsem élnek vele ilyen intenzíven. Sokat gondolkodtam rajta, miért van ez így az Artexport Bova Kft esetében. Úgy hallottam, a tulajdonosok öt gyereket neveltek, nevelnek, ez lehet az egyik magyarázat arra, hogy náluk érték a gyerek. Átnéztem a munkatársak listáját is a honlapon, feltűnt, hogy törzsgárdával dolgoznak. Beszélgettem dolgozókkal, úgy beszélnek a tulajdonos családjáról, mintha az övék is volna. Az az érzésem, hogy ez egy emberséges, családias munkahely. Ha így van, jó, hogy van ilyen. Sokat köszönhetek a HOBBYművésznek: új tudást, új élményeket és lehetőségeket a munkámban. Én ezt nem tudtam volna kifizetni, de azt a kedvességet, amit hónapról hónapra kapunk, nem is lehetne pénzzel kiegyenlíteni. Köszönet érte a tulajdonosoknak: Vasné Bocskor Katának és Vas Péternek. Külön köszönet a minket mentoráló Knirsch Mariannak aki mindig türelmes, mosolygós és rendkívül segítőkész bármilyen kéréssel, problémával fordulunk hozzá.
Régóta értek bennem ezek a gondolatok, most, anyák napjára készülve a gyerekekkel, az ott tanultakat hasznosítva megerősödött bennem a gondolat, hogy az ötgyermekes anyukának köszönetet mondjak mindannyiunk nevében.
