A benne lévő versek, mesék történetek mind a színek világába kalauzolnak el minket.
Olvashatunk benne a színes nyomdatechnika, fotózás és filmezés felfedezéséről, a színkeltő anyagok használatának történetéről. Külön fejezet foglalkozik a fény és a színek kapcsolatával, a szivárvány jelenségével, a látás fiziológiájával. Nekem a legjobban az a cikk tetszett, ami az illatok és szagok kémiájával foglalkozott. Igaz, hogy tematikailag nem illik a színekről szóló írások közé, de a húsvét és a locsolkodás közeledtével igen csak aktuális. Meglepve vettem tudomásul, hogy a vanilint, ami a vanília illatát adja, jórészt tehéntrágyából állítják elő, és a parfümök alapanyagát képező ámbra eredetileg nagyon büdös, csak kiszáradása után válik kellemes illatúvá.
Tudtátok például azt, hogy a gyerekek több szagot éreznek, mint a felnőttek?
Hogy a nők szaglása sokkal érzékenyebb, mint a férfiaké?
Hogy milyen kapcsolat van a szaglás és a memória között?
Hogy a kutyák szagreceptorai pedig az emberi érzékelés sok ezerszeresére képesek?
Sok érdekes kérdésre ad választ a Szitakötő.
Olvassátok!
 | |||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése