A történet több szempontból érint, mivel magam is könyvtáros és macska gazdi vagyok, nyilván ezért is van rám olyan nagy hatással a regény. A történet egy fagyos téli reggelen, könyvtár nyitáskor indul, mikor a könyvledobóból gyanús zajokat hall a személyzet. Nálunk ez a fogalom - könyvledobó - ismeretlen. Amerikában zárás után is vissza lehet vinni a könyveket, és az épület külső falán lévő nyíláson át, be lehet juttatni egy csúzdán keresztül, ami egy belül lévő, dobozszerű tárolóba fut. Nyitást követően a könyvtárosok kiürítik a tartalmát, ám ezen a reggelen a könyvek alatt valami szokatlant találtak: egy összefagyott, apró narancsszínű cicát. Ettől a naptól kezdve Spencer városának közkönyvtára és a cica tizenkilenc évre egy egységgé fort össze.
Számomra akkor ért véget ez a csodálatos szimbiózis, mikor az utolsó lap elolvasása után a könyvet becsuktam. Gondolom -ahogy ez nálam lenni szokott, ha jó könyvet olvasok - még napokig benne élek majd a történetben, itt a közép- nyugati Spencer városában, ahol a városi könyvtár falán sok -sok évvel Dewey eltávozása után még mindig a falon függ a város jelképének egész világot bejárt fotója. Mikor az Interneten rákerestem a város nevére, több képtalálat is megjelent, és mindegyiken Ő.
Mi volt Dewey varázsa, aminek híre az egész földgolyót bejárta?
.......el kell olvasni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése