2016. március 17., csütörtök

Új Köznevelés 2016/2. kollégáknak, szülőknek

Az Új Köznevelés februári számában Sződy Judit írt a korai fejlesztésről. Nem arról a fajta fejlesztésről van szó, amelyet a  Czeizel Barbara által képviselt Budapesti  Korai Fejlesztő Központ nyújt  a 0-6 éves korú, megkésett, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett kisgyermeknek és családjának.
 A cikk azokról a szülőkről szól, akik már a várandósság ideje alatt tudatos fejlesztésnek vetik alá a magzatot, majd az újszülöttet, csecsemőt, kisgyermeket.
Babazene a pocaklakónak a magzati idegrendszer fejlesztésére, kontrasztos ábrák a kiságy rácsára a látás fejlesztésére, baba-úszás,baba-torna, baba-angol, speciális fejlesztő játékok és  speciális játszóházakban képességfelméréseket követő, heti rendszerességgel zajló fejlesztő foglalkozások...
Mi a jobb?  Ez a szülői magatartás, ami alapvetően mesterséges helyzeteket hoz létre, vagy ha a gyerek úgy nő fel, mint a vadvirág,szabadon, amikor saját természetes kíváncsisága a motiváció a világ megtanulására? A második esetben mi a szülő szerepe, feladata? Ezeket a kérdéseket járja körül a cikk, érdemes elolvasni!
A másik, ami szintén nagyon tetszett, a hónap témájához, a kézíráshoz kapcsolódó cikksorozat. Többek közt a pedagógus, grafológus, agykutató és művész nézőpontjából járja körül a témát a lapszám.
Olvashatunk beszélgetést Hámori József agykutató,  akadémikus professzorral, akitől megtudhatjuk, milyen agyi, idegrendszeri struktúrák működése,egymásra hatása figyelhető meg kézíráskor, amelyek a gépi írás során egyáltalán nem jelentkeznek. Beszél arról is, hogy az USA számos tagállamában miért törölték el teljesen a folyóírás tanítását, hogy hogyan segíti az írás az olvasás tanulását és fordítva.Szót ejt a kézírás beszédet, kommunikációt, térérzékelést, finom motorikát, látást, precizitást, emocionális részt és kreativitást fejlesztő hatásáról és ezek anatómiai, fiziológiai hátteréről, a kézírás közben folyamatosan működő korrekciós mechanizmusokról. Amit kézzel írunk, az jobban rögzül az agyban- mondja.
Remeczné Komár Gabriella tankönyvszerkesztő, gyógypedagógus az írástanítás módszertanáról beszélget a cikk írójával, Gősi Lillával. Ő a diktálást tartja az írástanítás legfőbb fejlesztő eszközének, amelyet már néhány betű ismeretekor is hatékonyan lehet alkalmazni.
"Az írás hatalmas erejű edzés"- mondja Buzogány Dezső kalligráfus, akivel Maczák Ibolya készített interjút . "A kézírás monotóniatűrést, nyugalmat vált ki az emberből, képességet arra, hogy nagy odafigyeléssel, precizitással végezze teendőit. Ezek után  nem tarthatjuk véletlennek, hogy sok kiválókeleti harcművész volt nagyszerű kalligráfus a maga korában. " Az írástanulás során tanulja meg a gyerek a szabad rajzolgatás után, a precíz, korlátok közt történő teljesítést, miközben fejlődik a koncentrációkészsége, finom motorikája, önuralma, akaratereje. Tehát a kézírás tanulásnak fontos személyiségfejlesztő ereje is van. 
Hugyecz Enikő Henriett révén megismerkedhetünk a Postcrossing mozgalommal, amely több,mint 200 országból, több, mint 6000 tagot számlál. A Postcrossing ismerkedés kézírás és nyelvgyakorlás is egyben, bővebben a www. postcrossing.com-on tájékozódhatunk róla. Ez a lapszám is megtalálható a könyvtárban.




2016. március 3., csütörtök

Részeredmény hirdetés


 




Az olvasási verseny eredménye a februárban leadott lapok összesítése után a következőképpen alakult:
Az elmúlt hónapban négy osztály bővítette az elolvasott és adatlappal ellátott könyveinek számát: a 2.a, 2.d, 4.a, és  a 6.a
Továbbra is a 2. d áll az élen létszámarányosan az elolvasott könyvek száma szempontjából.
Az egyéni versenyben  a második évfolyamból holtverseny van a 2.d. osztályos Bari Zsófi, Deák Vivien, és Olláry Bianka közt  az első helyezésértA harmadikosoknál továbbra is Offenbecker Gabriella vezet a 3.b-ből, a negyedikeseknél Berki Árpád, a felsőben továbbra is Baracsi Nóra a 6. osztályból.